allampolgari

VÁZLAT

I. A család

A család fogalma és funkciói 6-7. oldal

A család emberi közösség, a társadalmi együttélés legkisebb egysége, amelynek tagjait házassági, leszármazási vagy örökbefogadási kapcsolat köti össze.

Polgári házasság: egy férfi és egy nõ szabadon, anyakönyvvezetõ elõtt is kinyilvánítva döntést hoz arról, hogy életüket közösen folytatják. Létezik élettársi kapcsolat is.

A család funkciói: érzelmi, biológiai, gazdasági, gondoskodó, nevelõ.

Családi szocializáció 8. oldal

A szocializáció az a folyamat, melyben az ember csecsemõkorától felnõttkoráig elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a társadalmi szerepekben elvárt viselkedéseket. A család az elsõ és legfontosabb szocializációs közeg.

Hagyományostól eltérõ családmodellek: egyszülõs család, mozaikcsalád.

Gyermekvállalás 9-10. oldal

Magyarország népessége kb. 9,7 millió fõ, 1981 óta folyamatosan csökken. Az állam különféle kedvezményekkel igyekszik elõsegíteni a gyermekvállalást.

Családtörténet 11-12. oldal

A családtörténettel való foglalkozás segíthet feltárni a családban követett szokásokat és megérteni a család jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetét. A családfák a család életének tényeit rögzítik, a családi történetek pedig egy családtag érzéseit, választásait segítenek megértetni az utódokkal.

II. A család gazdálkodása és pénzügyei

Családi gazdálkodás 14-15. oldal

A háztartás alapvetõ jellemzõje, hogy tagjai a rendelkezésre álló pénzbõl közösen gazdálkodnak, s a pénz elköltésérõl közösen döntenek. A családban elérhetõ rendszeres jövedelem nagysága befolyásolja legalapvetõbben a háztartás gazdálkodását.

Családi költségvetés 16-17. oldal

A költségvetés a bevételek és kiadások rendszere.

Bevétel: munkabér, nyugdíj, juttatások pl. családi pótlék, nyeremény, örökség, tulajdonból származó bevétel

Kiadás: élelem, ruházkodás, lakás fenntartása, szórakozás, háztartási gépek

Cél: a bevétel magasabb legyen, mint a kiadás, ekkor többlet keletkezik. Ha a kiadás magasabb, mint a bevétek, akkor a háztartások hitelt vesznek fel. Ha a bevétel megegyezik a kiadással: a költségvetés egyensúlyban van.

Megtakarítás, takarékosság 18-20. oldal

Ha a bevétel összege meghaladja a kiadásokét, s a megspórolt pénzt félreteszik, akkor megtakarításról beszélhetünk. A megtakarítási lehetõségeknek számos típusa létezik, érdemes mérlegelni a hozamot, a kockázatot és az idõtávot. Megtakarításainkat különbözõ módon befektethetjük: állampapír, lekötött bankbetét, önkéntes nyugdíjpénztár, részvény. Magasabb hozam általában kockázatosabb befektetéssel érhetõ el.

III. Településünk, lakóhelyünk megismerése

Településünk, lakóhelyünk alapvetõ jellemzõi 22-23. oldal

Magyarország régiókból, a régiók vármegyékbõl, a vármegyék járásokból, a járások pedig településekbõl állnak. A települések az ember tartós megtelepedésére alkalmas helyek. Településkategóriák: fõváros, megyei jogú város, város, nagyközség, község.

Lakóhelyünk történelme, kulturális értékei 24-25. oldal

A falvak, városok történelmét tájházak, helytörténeti gyûjtemények õrzik. Fontos és szép feladat a népszokások, népmûvészet megõrzése, továbbadása.

Helyi önkormányzatok, mindennapi ügyintézés lakóhelyünkön 26-27. oldal

Magyarországon kb. 3200 településen helyi önkormányzatok irányítják a helyi közösség életét. A települési önkormányzat élén a polgármester vagy fõpolgármester áll, akinek a feladata a település irányítása, a döntések elõkészítése és végrehajtása. Helyettese az alpolgármester. Az önkormányzati képviselõ-testület alkotja a helyi rendeleteket, veti ki a helyi adókat, és felügyeli a település vagyonát. Az önkormányzat feladata sokrétû (engedélyek kiadása, óvoda fenntartása, tömegközlekedés megszervezése, közvilágítás biztosítása). A jegyzõ a polgármesteri hivatalt vezeti. Önkormányzati választásokat ötévente tartanak.

A település, lakóhely fejlesztésének lehetõségei 28-29. oldal

Ha egy település fejlõdik, akkor meg tudja tartani a lakosságát és új beköltözõk számára is népszerûvé válhat.

IV. Nemzet, nemzetiség; a haza iránti kötelezettségek

Nemzet és nemzeti identitás 32-33. oldal

A nemzet történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és kultúra tart össze. A magyar nyelvet kb. 14 millió ember beszéli a világon. Nemzeti ünnepek: március 15, október 23. Állami ünnep: augusztus 20.

Kulturális örökségünk, országimázs 34-35. oldal

Országimázs: egy összetett kép, amely a külföldiekben, illetve a hazai lakosságban alakul ki egy országról.

Hungarikum: a magyarság kiemelkedõ teljesítményei (kulturális és természeti kincsek, termékeket, ételeket, életmûveket stb.

Magyarország nyolc UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkezik (pl. budai Várnegyed, Hortobágyi Nemzeti Park)

Nemzetiségek és nemzetiségi jogok 36-37. oldal

A nemzetiség az államalkotó nemzethez képest kisebbségi népcsoport, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban, szokásaiban is eltérhet a többségi nemzettõl. Hazánkban 13 törvényileg elismert nemzetiség (például: szerb, román, német, szlovák) él.

A határon kívül élõ magyarság 38-40. oldal

Nemcsak Magyarország határain belül élnek magyarok, sokan élnek pl. a szomszédos államokban is. Sokan kivándoroltak politikai vagy gazdasági okból, a trianoni békét követõen is több millió magyar került határainkon túlra. Helyzetük korszakonként és országonként változó.

Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja.

Honvédelem 41-42. oldal

A Magyar Honvédség legfontosabb feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak a katonai védelme. Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak.

Globalizáció és európaiság 43-44. oldal

Globalizáció egy világméretû folyamat, az információk, az áru és a tõke államhatárokon és földrészeken átívelõ, gyors mozgását jelenti.

Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az Unióban megvalósult a személyek, az áru, a tõke és a szolgáltatások szabad áramlása.

V. A magyar állam alapvetõ intézményei; az állam szerepe a gazdaságban

Állampolgári jogok és kötelességek 46-47. oldal

Minden ember jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. Alapvetõ emberi jogok: jog az élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, emberi méltósághoz. Jogforrások: alkotmány-alaptörvény, törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet, intézményi szabályok. Az Alkotmánybíróság feladata annak vizsgálata, hogy egy jogszabály nem ellentétes-e az Alaptörvénnyel. A magyar állampolgárok az Európai Unió állampolgárai is.

14 éves kor alatt a gyermek cselekvõképtelen, 14 és 18 éves kora között korlátozottan cselekvõképes. Az ifjúság jogai például az oktatáshoz való jog vagy részvétel a DÖK munkájában, kötelessége, hogy a képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelességének és tartózkodjon a káros szerektõl.

Választások 48-49. oldal

Magyarország szuverén, demokratikus állam: az emberek beleszólhatnak az õket érintõ döntésekbe például a négy évente tartott országgyûlési választásokkor. Választási alapelvek: választójog általános, egyenlõ, a választások közvetlenek és titkosak. Magyarország államformája parlamentáris köztársaság. Érvényesül a hatalmi ágak megosztása: a törvényhozó hatalom az Országgyûlés, a végrehajtó a Kormány, az igazságszolgáltató pedig a bíróság feladata. A választópolgárok népszavazásokon élhetnek a közvetlen demokrácia eszközével is.

Törvényalkotás és kormányzás 50-51. oldal

Törvényhozás, az ország költségvetésének elfogadása az Országgyûlés feladata. Az Országgyûlés választja meg a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és öt évre a köztársasági elnököt. A köztársasági elnök az államfõ, õ tûzi ki a választások idõpontját, bízza meg és fogadja a nagyköveteket, kitüntetéseket ad át. A törvényjavaslatok kidolgozása, törvények végrehajtásáról szóló rendeletek megalkotása, az államigazgatás mûködtetése a miniszterelnökbõl és a miniszterekbõl álló Kormány feladata. A miniszterelnök Magyarország kormányfõje.

Igazságszolgáltatás 52-53. oldal

Az igazságszolgáltatás a független bíróságok dolga. A bírósághoz való fordulás joga alapvetõ emberi jog. A törvény elõtt mindenki egyenlõ. Magyarország bírósági szervezete négyszintû: járásbíróság, törvényszék, ítélõtábla, kúria. A bírósági ügyek két nagy csoportja a büntetõper és a polgári per. Büntetõügyben a vádat az ügyész képviseli, a vádlottat a védõügyvéd védi. A büntethetõség alsó határa hazánkban 14 év, de súlyos esetekben 12 éves kor feletti gyermekek is felelõsségre vonhatók. Polgári perben az alperest és a felperest is képviselheti ügyvéd. A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben munkaügyi bíróságok döntenek.

Az állam gazdasági szerepvállalása 54-56. oldal

A gazdaság szereplõi: háztartások, vállalkozások, bankok és az állam (jogszabályok alkotása, támogatások adása). Az állam bevételei elsõsorban a befizetett adóból (ÁFA, SZJA, társasági adó, jövedéki adó) származnak. A kiadásokról a költségvetési vita során születik döntés a parlamentben.

Közteherviselés 57-58. oldal

Közteherviselés: mindenki fizet adót. A közteherviselés az adófizetésen keresztül valósul meg. Az állam által beszedett pénzt közpénznek is hívjuk, ebbõl fedezi az állam a kiadásait. A SZJA 1 + 1 százalékát a munkavállalók minden évben felajánlhatják egy egyháznak és egy civil szervezetnek.

VI. Mindennapi ügyintézés

Mindennapi ügyintézés 60-61. oldal

A személyes jelenlétet igénylõ ügyintézés (pl. személyi igazolvány készítés) fontos helyszíne a kormányablak. Lehetõség van a hivatalos ügyek elektronikus ügyintézésére is az ügyfélkapun keresztül. Hivatalos dokumentumok, iratok: személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, vezetõi engedély, TAJ-kártya, adókártya

Felkészülés a felnõttkori feladatokra 62-64. oldal

A sikeres munkavállaláshoz többféle készségre, képességre, kompetenciára van szükség. Kemény készség: a szakmai

tudás és az ahhoz kapcsolódó képességek (pl. idegennyelv ismerete). Puha készségek: motiváció, érdeklõdés, teherbírás. Az IQ mellett egyre fontosabbá válik az EQ (érzelmi intelligencia) is.

Pályaorientáció 65-66. oldal

A pályaorientáció a különbözõ szakmákkal kapcsolatos tájékozódást, keresgélést, a különbözõ szakmák közötti eligazodást jelenti. A munkába állást megelõzi az álláskeresés, az önéletrajz és motivációs levél elkészítése, az erkölcsi bizonyítvány igénylése és az interjú vagy tesztek kitöltése.

A munka világa 67-68. oldal

A felnõtté válás egyik fontos lépése a munkavállalás. A munkaviszony írásos munkaszerzõdéssel jön létre, határozott vagy határozatlan idõre. Ebben rögzítik a felek a munkaidõt és a fizetést is. 16 éves koruktól a diákok is dolgozhatnak szülõi engedéllyel az év egészében, míg 16. év alattiak csak az iskolai szünetekben. A fiatalok mentesek a SZJA alól és éjszaka nem vállalhatnak munkát.

VII. A fogyasztóvédelem alapjai

Fenntarthatóság és környezettudatos életvitel 70-72. oldal

Fenntartható fejlõdés: a gazdasági növekedés nem okoz olyan környezetkárosítást, ami a jövõ nemzedékek életfeltételeit rontaná. A környezetkárosítás súlyos következményeinek felismerése az elmúlt évtizedekben a környezettudatosság elterjedéséhez vezetett. Az ökológiai lábnyom egy érték, amely azt fejezi ki, hogy fejlettség mellett egy embernek, társadalomnak milyen mennyiségû földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

A tudatos vásárló 73-74. oldal

A tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy becsapják, aki tisztában van a jogaival, él is velük, valamint átlátja vásárlási döntéseinek következményeit. Lehetõség szerint hazai árut vásároljunk!

A fogyasztóvédelem alapjai 75-76. oldal

A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek képviselete, érvényre juttatása. A fogyasztók érdekvédelmét több jogszabály is segíti (termékvisszaküldés, garancia, vásárlók könyve).

VIII. A nagy ellátórendszerek

Köznevelés 78-80. oldal

Állami feladat az oktatás, az egészségügy és a lakosság szociális ellátásának biztosítása. A köznevelés ingyenes és kötelezõ és mindenki számára hozzáférhetõ. Magyarországon a tankötelezettség hatéves kortól tizenhat éves korig tart. Intézmények: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, technikum, szakképzõ iskola.

Egészségügy 81-83. oldal

Az egészségügy egy olyan rendszer, amely az emberek egészségének megõrzéséért a betegségek megelõzéséért és a gyógyításért felel. A biztosítottak minden hónapban társadalombiztosítási járulékot fizetnek. Az egészségügyi ellátórendszer három pillére: alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvõbeteg-szakellátás. Ügyfélkapuval használható az EESZT oldal.

Szociális ellátás 84. oldal

Az állampolgárok szociális biztonságát az állam a pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások rendszerének mûködtetésével biztosítja (például: álláskeresési járadék, rokkantsági ellátás, parkolókártya).